# started 2014-08-17T08:50:03Z "Figyelem!Ez a sz\u00F6veg az eredeti angol v\u00E1ltozat ford\u00EDt\u00E1sa. Mivel nem jog\u00E1szok \u00E1ltal k\u00E9sz\u00EDtett hiteles ford\u00EDt\u00E1s, jogi szempontb\u00F3l csak az eredeti, angol nyelv\u0171 licenc a m\u00E9rvad\u00F3.L\u00E1sd m\u00E9g: GFDL"@hu . "A bit az inform\u00E1ci\u00F3, ugyanakkor az inform\u00E1ci\u00F3t hordoz\u00F3 k\u00F6zlem\u00E9ny hossz\u00E1nak is egyik alapegys\u00E9ge. Jele: b (kis B bet\u0171). Lehets\u00E9ges \u00E9rt\u00E9kei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz). Ebben a m\u00E1sodik jelent\u00E9sben a bit val\u00F3j\u00E1ban az adatmennyis\u00E9g egys\u00E9ge.Az elnevez\u00E9ssel a sz\u00E1m\u00EDt\u00F3g\u00E9pek, a t\u00E1vk\u00F6zl\u00E9s, az informatika tudom\u00E1nyaiban tal\u00E1lkozhatunk; a digit\u00E1lis technik\u00E1ban az adatmennyis\u00E9g legkisebb egys\u00E9ge.A n\u00E9v a binary digit (bin\u00E1ris sz\u00E1mjegy) kifejez\u00E9sb\u0151l sz\u00E1rmazik."@hu . "A k\u00E9miai elemek peri\u00F3dusos rendszere a k\u00E9miai elemek egy t\u00E1bl\u00E1zatos megjelen\u00EDt\u00E9se, melyet els\u0151k\u00E9nt 1869-ben az orosz k\u00E9mikus Dmitrij Mengyelejev alkalmazott. Olyan t\u00E1bl\u00E1zatot sz\u00E1nd\u00E9kozott k\u00E9sz\u00EDteni, amely j\u00F3l mutatja az elemek tulajdons\u00E1gai k\u00F6z\u00F6tt fellelhet\u0151 visszat\u00E9r\u0151 jellegzetess\u00E9geket (\u201Eperi\u00F3dusokat\u201D). Annak ellen\u00E9re, hogy m\u00E9g csak kb. 60 elemet ismert \u00E9s atomt\u00F6meg alapj\u00E1n rendezte az elemeket, valamint az elektronszerkezetr\u0151l semmit sem tudott, kor\u00E1t meghazudtolva j\u00F3solta meg egyes elemeknek a felfedez\u00E9s\u00E9t, t\u00E1bl\u00E1zat\u00E1ban egy-egy \u00FCres helyet hagyva nekik. Az id\u0151k folyam\u00E1n a peri\u00F3dusos rendszert t\u00F6bbsz\u00F6r m\u00F3dos\u00EDtott\u00E1k \u00E9s b\u0151v\u00EDtett\u00E9k, ezen k\u00EDv\u00FCl Mengyelejev ideje \u00F3ta sz\u00E1mos \u00FAj elemet fedeztek fel, \u00FAj elm\u00E9leti modelleket dolgoztak ki, melyek magyar\u00E1zattal szolg\u00E1lnak a k\u00E9miai saj\u00E1toss\u00E1gok h\u00E1tter\u00E9t illet\u0151en. A t\u00E1bl\u00E1zatnak l\u00E9tezik az elemek viselked\u00E9s\u00E9nek k\u00FCl\u00F6nb\u00F6z\u0151 szempontjait hangs\u00FAlyoz\u00F3 m\u00E1s elrendez\u00E9se is, de a leggyakrabban haszn\u00E1lt forma m\u00E9g ma is nagyon hasonl\u00EDt Mengyelejev eredeti \u00E1br\u00E1j\u00E1ra.A k\u00E9mia oktat\u00E1s\u00E1ban ma \u00E1ltal\u00E1nosan elterjedt a peri\u00F3dusos rendszer haszn\u00E1lata, a k\u00E9miai saj\u00E1toss\u00E1gok k\u00FCl\u00F6nb\u00F6z\u0151 form\u00E1inak az oszt\u00E1lyoz\u00E1s\u00E1hoz, rendszerez\u00E9s\u00E9hez \u00E9s \u00F6sszehasonl\u00EDt\u00E1s\u00E1hoz hasznos seg\u00E9deszk\u00F6z. A t\u00E1bl\u00E1zatot sz\u00E9lesk\u00F6r\u0171en haszn\u00E1lj\u00E1k a k\u00E9mi\u00E1ban, fizik\u00E1ban, biol\u00F3gi\u00E1ban \u00E9s az iparban. 2010. \u00E1prilis 9-\u00E9n publik\u00E1lt\u00E1k a 118. elem felfedez\u00E9s\u00E9t (a 117-es rendsz\u00E1m\u00FA ununszeptium nev\u0171 mesters\u00E9ges elemet)."@hu . "J\u00FAlius 8. az \u00E9v 189. (sz\u00F6k\u0151\u00E9vben 190.) napja a Gergely-napt\u00E1r szerint. Az \u00E9vb\u0151l m\u00E9g 176 nap van h\u00E1tra.N\u00E9vnapok: Ell\u00E1k, Annaliza, Arnolda, Csat\u00E1d, Csat\u00E1r, Csat\u00F3, Edg\u00E1r, Eperke, Erzs\u00E9bet, Estilla, Eszter, Eug\u00E9n, Gell\u00E9n, Iza, Izabella, Jen\u0151, Karsa, Kelli, Kil\u00E9ny, Kili\u00E1n, Kili\u00E1na, Liza, Perikl\u00E9sz, Priszcilla, Szabella, Ter\u00E9z, Tereza, Ter\u00E9za, Ter\u00E9zia, Teri, Terka, Tessza, Zs\u00F3ka"@hu . "A ny\u00EDlt tartalom kifejez\u00E9s a ny\u00EDlt forr\u00E1sk\u00F3dhoz hasonl\u00F3an olyan kreat\u00EDv alkot\u00E1sokat \u00EDr le (p\u00E9ld\u00E1ul cikkek, k\u00E9pek, hanganyagok, mozg\u00F3filmek), amik olyan nem megszor\u00EDt\u00F3 szerz\u0151i jogi felt\u00E9telekkel (licenccel) \u00E9s form\u00E1ban ker\u00FClnek publik\u00E1l\u00E1sra, amik kifejezetten enged\u00E9lyezik az inform\u00E1ci\u00F3 m\u00E1sol\u00E1s\u00E1t. (Egy p\u00E9lda a GNU Szabad dokument\u00E1ci\u00F3 licenc, amit a Wikip\u00E9dia \u00E9s a Nupedia is haszn\u00E1l.) A \u201Eny\u00EDlt tartalom\u201D kifejez\u00E9st gyakran haszn\u00E1lj\u00E1k az olyan tartalom le\u00EDr\u00E1s\u00E1ra is, melyet b\u00E1rki m\u00F3dos\u00EDthat. Erre azonban \u00FAjabban a pontosabb \u201Eszabadon m\u00F3dos\u00EDthat\u00F3\u201D, vagy \u201Eszabad szerkeszt\u00E9s\u0171\u201D kifejez\u00E9s terjedt el. Ez term\u00E9szetesen nem azt jelenti, hogy b\u00E1rki b\u00E1rmit (p\u00E9ld\u00E1ul t\u00F6rv\u00E9nys\u00E9rt\u0151 dolgot) \u00EDrhat, hanem azt, hogy nincs egy el\u0151re meghat\u00E1rozott z\u00E1rt csoport \u2013 mint p\u00E9ld\u00E1ul egy lexikon kiad\u00F3ja \u2013 aki minden szerkeszt\u00E9s\u00E9rt felel\u0151s.Mint ahogy a ny\u00EDlt forr\u00E1sk\u00F3dot gyakran egyszer\u0171en szabad szoftvernek nevezik (nem \u00F6sszekeverend\u0151 az ingyenes szoftverrel (freeware)) \u00FAgy a ny\u00EDlt tartalm\u00FA anyagokat is szok\u00E1s r\u00F6viden szabad/ny\u00EDlt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden ny\u00EDlt tartalom \u201Eszabad\u201D a GNU GPL \u00E9rtelmez\u00E9s\u00E9t k\u00F6vetve (ilyen p\u00E9ld\u00E1ul a Mozilla Open Directory).L\u00E1sd m\u00E9g a k\u00F6zkincs, \u00E9s a szabad szoftver mozgalom sz\u00F3cikkeket."@hu . "A vil\u00E1gegyetem t\u00F6rt\u00E9nete vagy egyetemes t\u00F6rt\u00E9nelem a vil\u00E1gegyetem t\u00F6rt\u00E9net\u00E9nek fontos esem\u00E9nyeit mutatja be id\u0151rendben. A sz\u00F3cikk kit\u00E9r az emberi faj (Homo Sapiens) t\u00F6rt\u00E9net\u00E9re \u00E9s az Univerzum j\u00F6v\u0151j\u00E9vel kapcsolatos elm\u00E9letekre is. A vall\u00E1sos alapon nyugv\u00F3 alternat\u00EDv n\u00E9z\u0151pontokat a teremt\u00E9s sz\u00F3cikk tartalmazza."@hu . "A C a latin \u00E1b\u00E9c\u00E9 harmadik, a magyar \u00E1b\u00E9c\u00E9 negyedik bet\u0171je."@hu . "A DVD (\u201EDigital Versatile Disc\u201D (digit\u00E1lis sokoldal\u00FA lemez) vagy m\u00E9g kor\u00E1bban a \u201EDigital Video Disc\u201D r\u00F6vid\u00EDt\u00E9se) nagy kapacit\u00E1s\u00FA optikai t\u00E1rol\u00F3, amely f\u0151k\u00E9nt mozg\u00F3k\u00E9p \u00E9s j\u00F3 min\u0151s\u00E9g\u0171 hang, valamint adat t\u00E1rol\u00E1s\u00E1ra haszn\u00E1latos. 1995-ben alkotott konzorciumot a Matsushita, a Toshiba, a Philips, a Sony, a Time Warner, a Mitsubishi, a Pioneer, a Hitachi, a Thomson \u00E9s a JVC, hogy l\u00E9trehozzanak egy az eddigiekn\u00E9l nagyobb kapacit\u00E1s\u00FA adathordoz\u00F3t, melynek param\u00E9tereiben megegyeztek[forr\u00E1s?].M\u00E9reteit tekintve \u00E1ltal\u00E1ban akkora, mint a CD, vagyis 120 mm \u00E1tm\u00E9r\u0151j\u0171. Ritka ugyan, de l\u00E9tezik a Mini\u2013CD-hez hasonl\u00F3an Mini\u2013DVD, 80 mm-es \u00E1tm\u00E9r\u0151vel. A CD-vel fel\u00FClr\u0151l kompatibilis."@hu . "Ezen lapok tartalmazz\u00E1k az \u00E9vezredek \u00E9s \u00E9vsz\u00E1zadok t\u00F6rt\u00E9n\u00E9seit. Az egyedi \u00E9vsz\u00E1zadlapok tartalmazz\u00E1k az \u00E9vtizedeket \u00E9s az \u00E9veket. Szent Istv\u00E1n kir\u00E1ly vezette be Magyarorsz\u00E1gon a mai ismert kereszt\u00E9ny id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1sunkat uralkod\u00E1s\u00E1nak els\u0151 \u00E9veiben. Most e szerint sz\u00E1moljuk az \u00E9veinket. Napt\u00E1runk a Dionysius Exiguus f\u00E9le 532. \u00E9vben bevezetett id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1st haszn\u00E1lja, amely a pontatlans\u00E1g\u00E1t kik\u00FCsz\u00F6b\u00F6l\u0151 Gergely-napt\u00E1rban vette fel legfrissebb form\u00E1j\u00E1t. Ezt az id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1st el\u0151sz\u00F6r a kolostorokban vezett\u00E9k be, k\u00E9s\u0151bb elterjedt kb. az els\u0151 \u00E9vezred v\u00E9g\u00E9re 2. \u00E9vezred elej\u00E9re az \u00F6sszes eur\u00F3pai \u00E1llamban, orsz\u00E1gban. El\u0151tte t\u00F6bb m\u00E1s id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1s is l\u00E9tezett, ez\u00E9rt az \u00E1tsz\u00E1m\u00EDt\u00E1sokn\u00E1l n\u00E9h\u00E1ny \u00E9v id\u0151eltol\u00F3d\u00E1s lehets\u00E9ges. Ez azonban nem befoly\u00E1solhat benn\u00FCnket abban, hogy a mai haszn\u00E1lt id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1s szerint sz\u00E1moljuk az id\u0151t. Egy-egy id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1s nagyj\u00E1b\u00F3l n\u00E9h\u00E1ny ezer \u00E9vet b\u00EDrt ki.L\u00E9tezik m\u00E9g az iszl\u00E1m, bah\u00E1\u2019\u00ED, zsid\u00F3 \u00E9s m\u00E1s id\u0151sz\u00E1m\u00EDt\u00E1s is napjainkban.L\u00E1sd m\u00E9g: Kronol\u00F3gia Juli\u00E1n napt\u00E1rR\u00E9gebbi id\u0151szakokhoz n\u00E9zd meg a vil\u00E1gegyetem t\u00F6rt\u00E9nete, geol\u00F3giai id\u0151szakok, evol\u00FAci\u00F3s id\u0151szakok, pleisztoc\u00E9n \u00E9s paleolitikum sz\u00F3cikkeket. i. e. 10. \u00E9vezred i. e. 9. \u00E9vezred i. e. 8. \u00E9vezred i. e. 7. \u00E9vezred i. e. 6. \u00E9vezred i. e. 5. \u00E9vezred"@hu . "A GNU Free Documentation License (GNU FDL vagy GFDL), azaz a GNU szabad dokument\u00E1ci\u00F3s licence egy sz\u00F6vegekre vonatkoz\u00F3 szabad licenc, amelyet a Free Software Foundation tervezett a GNU projekthez. A licenc eredetileg a GPL programokhoz tartoz\u00F3 dokument\u00E1ci\u00F3k, kezel\u00E9si \u00FAtmutat\u00F3k, tank\u00F6nyvek \u00E9s egy\u00E9b kieg\u00E9sz\u00EDt\u0151 anyagok sz\u00E1m\u00E1ra k\u00E9sz\u00FClt, de b\u00E1rmilyen sz\u00F6veges m\u0171re alkalmazhat\u00F3; m\u00E1ra sz\u00E1mos k\u00F6nyv \u00E9s internetes oldal haszn\u00E1lja. Kor\u00E1bban a Wikip\u00E9dia sz\u00F6vege is GFDL alatt volt felhaszn\u00E1lhat\u00F3.A licenc l\u00E9nyege \u2013 m\u00E1s szabad licencekhez hasonl\u00F3an \u2013, hogy a m\u0171 szabadon terjeszthet\u0151 (ak\u00E1r p\u00E9nz\u00E9rt is) \u00E9s szabadon m\u00F3dos\u00EDthat\u00F3, felt\u00E9ve, hogy felt\u00FCntetik az eredeti szerz\u0151t, \u00E9s a lehet\u0151v\u00E9 teszik mindenkinek a m\u0171 \u2013 m\u00F3dos\u00EDt\u00E1s eset\u00E9n az \u00FAj m\u0171 \u2013 GFDL szerinti felhaszn\u00E1l\u00E1s\u00E1t, m\u00F3dos\u00EDt\u00E1s\u00E1t \u00E9s tov\u00E1bbterjeszt\u00E9s\u00E9t."@hu . "Az individuumokon, m\u00E1s sz\u00F3val egy\u00E9neken, t\u00E9rben \u00E9s id\u0151ben behat\u00E1rolhat\u00F3, egy biol\u00F3giai vagy t\u00E1rsadalmi csoport\u00F3l j\u00F3l elk\u00FCl\u00F6n\u00EDthet\u0151 szem\u00E9lyeket \u00E9rt\u00FCnk.\u00C1ltal\u00E1ban \u2013 annak ellen\u00E9re, hogy minden ember k\u00F6r\u00FClbel\u00FCl azonos fizikai fel\u00E9p\u00EDt\u00E9ssel rendelkezik (\u00E1ltal\u00E1ban mindenkinek ugyanott van a l\u00E1ba, keze, feje, a fej\u00E9n a szemek, az orr, a f\u00FClek \u00E9s a sz\u00E1ja) \u2013 az emberek sz\u00E1m\u00E1ra m\u00E9gsem okoz gondot a k\u00F6r\u00FCl\u00F6tt\u00FCk lev\u0151 t\u00F6bbi ember felismer\u00E9se \u00E9s egym\u00E1st\u00F3l val\u00F3 elk\u00FCl\u00F6n\u00EDt\u00E9se. Ez a valami, ez a megk\u00FCl\u00F6nb\u00F6ztet\u0151 jel, vagy tulajdons\u00E1g ami alapj\u00E1n egyik embert megk\u00FCl\u00F6nb\u00F6ztetj\u00FCk a t\u00F6bbi embert\u0151l, teszi individuumm\u00E1 az embert."@hu . "A halmaz a matematika egyik legalapvet\u0151bb fogalma, melyet legink\u00E1bb az \u201E\u00F6sszess\u00E9g\u201D, \u201Esokas\u00E1g\u201D szavakkal tudunk k\u00F6r\u00FCl\u00EDrni (egy Georg Cantor \u00E1ltal adott k\u00F6r\u00FCl\u00EDr\u00E1s\u00E1t ld. lentebb); de mivel igaz\u00E1b\u00F3l alapfogalom; \u00EDgy nem tartjuk defini\u00E1land\u00F3nak. A halmazok \u00E1ltal\u00E1nos tulajdons\u00E1gaival a matematika egyik \u00E1ga, a halmazelm\u00E9let foglalkozik.A modern matematika alapvet\u0151, egys\u00E9ges t\u00E1rgyal\u00E1sm\u00F3dot \u00E9s sz\u00E1mos tudom\u00E1nyos eredm\u00E9nyt hoz\u00F3 hozz\u00E1\u00E1ll\u00E1s\u00E1t fejezi ki az a kijelent\u00E9s, miszerint v\u00E9gs\u0151 soron minden, a matematika \u00E1ltal vizsg\u00E1lt dolog: halmaz. Szakszer\u0171bben fogalmazva, a matematika teljes eg\u00E9sz\u00E9nek, de legal\u00E1bbis minden hagyom\u00E1nyosan vizsg\u00E1lt ter\u00FClet\u00E9nek (sz\u00E1melm\u00E9let, geometria, val\u00F3sz\u00EDn\u0171s\u00E9gsz\u00E1m\u00EDt\u00E1s stb.) megadhat\u00F3 a halmazelm\u00E9leti modellje. \u00CDgy, annak ellen\u00E9re, hogy a halmazelm\u00E9let csak a 19. sz\u00E1zadban fejl\u0151d\u00F6tt ki, m\u00E1ra a modern matematika minden \u00E1g\u00E1nak ez a tudom\u00E1ny\u00E1g (a matematikai logika mellett) az alapja. A matematik\u00E1nak ez a jelenleg is uralkod\u00F3 \u201Ehalmazelm\u00E9leti\u201D paradigm\u00E1ja els\u0151sorban a huszadik sz\u00E1zadban m\u0171k\u00F6d\u0151 matematikust\u00E1rsas\u00E1g, a Bourbaki-csoport munk\u00E1ss\u00E1g\u00E1nak k\u00F6sz\u00F6nhet\u0151. A halmazelm\u00E9leti ismeretek az elemi iskolai matematika r\u00E9sz\u00E9t is k\u00E9pezik.A halmazelm\u00E9let eredeti \u00E9s korai form\u00E1ja, a naiv halmazelm\u00E9let, ellentmond\u00E1sosnak bizonyult. Ez\u00E9rt a matematikusok l\u00E9trehoztak m\u00E1s, k\u00FCl\u00F6nf\u00E9le axi\u00F3marendszerekre \u00E9p\u00FCl\u0151, \u00FAn. axiomatikus halmazelm\u00E9leteket is."@hu . "A Wikip\u00E9dia t\u00F6bbnyelv\u0171, ny\u00EDlt tartalm\u00FA, a ny\u00EDlt k\u00F6z\u00F6ss\u00E9g \u00E1ltal fejlesztett webes vil\u00E1genciklop\u00E9dia. A Wikip\u00E9di\u00E1t a Wikim\u00E9dia Alap\u00EDtv\u00E1ny \u00FCzemelteti \u2013 egy floridai k\u00F6zpont\u00FA nonprofit alap\u00EDtv\u00E1ny \u2013, szerkeszt\u00E9s\u00E9t pedig \u00F6nk\u00E9ntes k\u00F6z\u00F6ss\u00E9g v\u00E9gzi.A Wikip\u00E9dia mag\u00E1ban foglalja a k\u00FCl\u00F6nb\u00F6z\u0151 nyelvi v\u00E1ltozatait is, k\u00F6zt\u00FCk a magyar Wikip\u00E9di\u00E1t. Az angol v\u00E1ltozat 2012. j\u00FAlius 13-\u00E1n el\u00E9rte a 4 milli\u00F3s sz\u00F3cikksz\u00E1mot; ez a vil\u00E1g legnagyobb enciklop\u00E9dikus m\u0171ve.A 286 k\u00FCl\u00F6nb\u00F6z\u0151 nyelv\u0171 v\u00E1ltozatban \u00F6sszesen (az angollal egy\u00FCtt) t\u00F6bb mint 30 milli\u00F3 sz\u00F3cikk olvashat\u00F3 \u00E9s szerkeszthet\u0151, \u00E9s t\u00F6bb mint 39 milli\u00F3 felhaszn\u00E1l\u00F3 szerkeszti \u0151ket vil\u00E1gszerte. Az internet t\u00EDz n\u00E9pszer\u0171 szolg\u00E1ltat\u00E1sa k\u00F6z\u00FCl az Index-olvas\u00F3k a Wikip\u00E9di\u00E1t 2010-ben a harmadik legink\u00E1bb p\u00F3tolhatatlannak v\u00E1lasztott\u00E1k (a Google-t \u00E9s a YouTube-ot k\u00F6vet\u0151en).A Wikip\u00E9dia n\u00E9v a wiki \u00E9s